(Translated by Google) Két lecsó is a small restaurant in Szeged with a unique atmosphere, which builds its popularity on homemade Hungarian cuisine, affordable prices and large portions. The service is nice. Two TVs are on, both are disturbing, especially the bigger one, which was broadcasting sports. I asked if it could be turned off, after all no one was watching it (it would have been strange, because there was no sound - fortunately - but some kind of background music), but I got a negative answer.
We ate aubergine cream, which served to our satisfaction, liver dumpling soup, which was clear, deep in color and deep in flavor, the dumplings were harder than optimal, but this dish was fine as it was. We also asked for tripe, which was more animalic (meaning more tripe-smelling) than usual, but this doesn't bother tripe fans too much, deep-fried marrow, which was delicious, the steak fries were made locally, as was the tartare. The sugar layer on the creme brullée was too thick, but the cream underneath was impeccable, the soufflé was good.
They offer excellent craft beers.
A strong four points, the level I usually call an aspiring, self-taught blogger's kitchen. Essentially, I myself, as an enthusiastic amateur, put similar dishes on the table at home.
(Original)
A Két lecsó egy egyedi hangulatú, parányi kis vendéglő Szegeden, mely a házias magyar konyhára, a megfizethető árakra és a nagy adagokra építi népszerűségét. A kiszolgálás kedves. Két tévé megy, mindkettő zavaró, főleg a hatalmasabb, melyen épp sportközvetítés volt. Kérdeztem, hogy ki lehet e kapcsolni, elvégre senki nem nézte (furcsa is lett volna, hisz hang nem volt hozzá – szerencsére - hanem valami fogyasztható háttérzene), de nemleges választ kaptam.
Ettünk padlizsánkrémet, mely megelégedésünkre szolgált, májgombóclevest, mely tiszta volt, mély színű és mély ízű, a gombócok keményebbek voltak az optimálisnál, de azért ez a fogás így, ahogy volt, rendben találtatott. Kértünk még pacalt, mely animálisabb (értsd pacalszagúbb) volt a megszokottnál, de pacalrajongókat ez nem zavar nagyon, rántott velőt, mely finom volt, a steak krumpli helyben készült hozzá, akárcsak a tartár. A creme brullée-n a cukorréteg túl vastag volt, de alatta a krém kifogástalan, a szuflé jó volt.
Kiváló kézműves söröket kínálnak.
Erős négy pont, az a szint, amit törekvő, autodidakta bloggerkonyhának szoktam nevezni. Lényegében otthon jómagam lelkes amatőrként is hasonló fogásokat teszek az asztalra.